Nagyrákos község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Őriszentpéteri kistérség
Lakosság: 319 fő
Terület: 16.11 km²
Népsűrűség: 19,8 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Az Őrségben fekvő egykori mezőváros Őriszentpétertől 3 km-re délkeletre fekszik a Zala-folyó mellett. Jellegzetes őrségi szeres település.

Története

Írott forrásban 1204-ben említik először. Neve arra utal,hogy a mellette folyó patakban sok volt a rák. A szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. 1404-ben Nagyrákos, melyet Egyházasrákosnak is neveztek már mezőváros volt vámszedési joggal. Lakóinak egy része mint határőrzésre kötelezett, nemesi rangot kapott, belőlül alakult ki a Nemesszer lakossága. 1428-ban Nagrakus alakban említik. 1452-ben Nag Rakws alakban, 1454-ben Opidum Nagh Bakos, 1465-ben Op. Rakos néven szerepel. "Nagy-Rákos vámszedő hely is volt és Német-Újvár vár sorsában osztozott. 1451-ben azonban a haraszti Tapánok, 1452-ben a monyorókereki Elderbach Pertold, 1453-ban pedig (1454-ig) Tárczai János és szandai Tárnok Demeter kezére került zálogban. Valamelyik Rákosban, mint az 1404. évi oklevél is mutatja, köznemesek is laktak" [1]

Vályi András művében "Kis, vagy Külső Rákos, Nagy, vagy Belső Rákos. Két elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urok Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, Kis Rákos, Nagy 175Rákosnak filiája, fekszenek egymástól mintegy kis fél mértföldnyire, határjokban erdejek, és legelőjök van, kereskedésre is módgyok; de mivel földgyök néhol sovány, második osztálybéliek."

Fényes Elek szerint "Kis és Nagy-Rákos, 2 magyar falu, Vas vmegyében, 613 ref., 61 kath., 7 evang. lakossal, Nagy-Rákoson ref. anyagyülekezettel. Birják gr. Batthyáni s más nemesek." [2]

Vas vármegye monográfiájában "Nagy-Rákos magyar község a Zala folyó mellett. Házak száma 45, lélekszám 501, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Őri-Szt-Péter, távirója Csákány. A körjegyzőség székhelye. 1798-ban megujitott templomának szentélye román stílű, hajója góthikus. " [3]

1910-ben 533 magyar lakosa volt.

A vasúti völgyhíd

Nevezetességei

Római katolikus temploma román eredetű, a 14. században gótikus stílusban, majd 1798-ban barokk stílusban átépítették. Borromei Szent Károlynak van szentelve.
Református temploma 1800-ban épült.
Itt található az ország leghosszabb, 1400 m hosszú vasúti völgyhídja.
Az Alsószer 228 hrsz-ú ingatlanon tájház tekinthető meg.
A faluban eredeti kovácsműhely működik, gyakorolják a népi mesterségeket is.
Farsangi hagyomány a rönkhúzás.

Híres emberek

Itt született Gorza Sándor (1918-1996), néprajzkutató, szakíró, összegyűjtött néprajzi anyagai "Szülőföldem Nagyrákos" címmel 1997-ben jelentek meg.

Következő községek

További községek